Korábban már írtunk arról, hogy a beszédnek vagy a közös játéknak mekkora szerepe van a kicsik fejlődésében. Mostanra viszont az is világossá vált, hogy egy olyan apróság, mint a szemkontaktus is nagyban befolyásolja az agyi fejlődést.
A szülők számtalan módon próbálnak kapcsolatot teremteni az újszülöttekkel, sőt, már a magzatokkal is; énekelnek nekik, beszélnek hozzájuk, magukhoz ölelik őket, bőrkontaktust létesítenek. De gondoltad volna, hogy a szemkontaktus az egyik legfontosabb egy kisbaba számára? A Cambridge egyetem kutatói szerint a szemkontaktus révén szinkronizálhatók az agyhullámok a szülő és a csöppség között – ez pedig jelentősen javítja a későbbiekben a tanulási és kommunikációs készségeket.
Ha ez a szinkronizációs elmélet futurisztikusnak hangzana, megemlítjük, hogy a szívverés és az érzelmek szinkronizálása a különböző interakciók alatt már régen megfigyelt jelenség. Az agyban előforduló hangolódásra azonban eddig nem irányult kutatás.
A kutatók elmondták, hogy amikor a felnőtt és a gyermek egymásra néznek, ezzel kölcsönösen jelzik egymásnak a figyelmüket és a kommunikációra irányuló szándékukat. Ezekre a pillantásokra nem csak a babák, de a szülők agya is ugyanúgy reagál. Sőt, azt is megfigyelték, hogy az agyhullámok összehangolása két egymásra figyelő felnőtt között is létrejön. A felnőtteknek azonban már kialakultak a koncentrációs és tanulási készségei, valamint túl vannak azon a fejlődési szakaszon, ahol sorsdöntő lehet a tanulási készség – vagyis a gyerekkoron.
Szóval ne csak azért nézzünk a babánkra sokat, mert számunkra ő a legszebb a világon, hanem azért is, mert úgy tűnik, egy pillantás valóban többet mondhat a szavaknál!
